Marosújvár látnivalók: kastély, sóbánya és sós tavak

Marosújvár (románul Ocna Mureș) kis város Fehér megye északkeleti részén, a Maros völgyében, Erdély egyik legrégebben művelt sótelepe fölött. A legtöbben ma az új sósfürdő miatt érkeznek, de a városnak ennél több mondanivalója van: a régi bányák fölött kialakult sós tavak, egy megmentésre váró neogótikus kastély és a rómaiakig visszanyúló sótörténet. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mit érdemes megnézni, mi történt a sóbányával, és mi érhető el legfeljebb félórás autóútra. Minden adatot nyilvános forrásokból ellenőriztünk, ezeket a lap alján találják.

Hogyan épül fel a város

Marosújvár városához a központon kívül Csongva (Uioara de Jos) és Felsőmarosújvár (Uioara de Sus), valamint Magyarcsesztve (Cisteiu de Mureș), Miklóslaka (Micoșlaca) és Székelyföldvár (Războieni-Cetate) tartozik. A város régi román neve, Uioara, a magyar Újvár szóval függ össze.

• Csongva a város délnyugati részén fekszik. Itt található a Casa Steluța is, a Câmpului utcában.
• A központ a sós tavak környéke: a beszakadások a település közepén, a régi bányák fölött keletkeztek. A közelben áll a Nicolae Iorga utcai római katolikus templom.
• Felsőmarosújvár északkeletre esik, itt van a Mikó–Teleki-kastély és a Fabricii utcában a sósfürdő.

A távolságok kicsik: a Casa Steluțától a kastély és a sósfürdő autóval 6–7 perc (kb. 3,7 km).

A marosújvári sóbánya története

A római Salinae

A só itt szokatlanul közel van a felszínhez: hatalmas sótömzs emelkedik csaknem a városközpont alá. A római Dacia idején a települést Salinae néven ismerték, és a tartomány egyik legfontosabb sóbányászati központja volt. A kutatók szerint a középkori bányákat a rómaiak mellett nyitották, részben a régi vágatokat használva.

Sószállítás a Maroson

A sót évszázadokon át szekereken vitték a Gyulafehérvár melletti Partoșra (Portus), onnan pedig tutajokon a Maroson lefelé, a Tisza és az Alföld felé. A tutajos sószállítás 1871-ben szűnt meg, amikor megnyílt a Tövis–Székelyföldvár vasútvonal, és átvette a forgalmat.

Árvizek, beszakadások és a bányászat vége

A Maros áldás és veszély is volt. 1791-ben a folyó elöntötte a város alatti római és középkori bányákat. A munka még abban az évben új vágatokkal folytatódott, és Marosújvár a 18–19. században Erdély legjelentősebb sóbányája lett.

A bányákba jutó víz azonban lassan feloldotta a talajt tartó sót. Az első beszakadásos kráterek a 19. század végén és a 20. század elején jelentek meg, a József (Iosif) bánya környékén. A gyulafehérvári egyetem egyik tanulmánya szerint a második világháború idején a főutca, a város akkori központja, besüllyedt, amikor a Ferdinánd, a József és a Stefánia bánya mennyezete leszakadt. Miután 1954-ben leállt a régi bányák szivattyúzása, a tölcsérek átmérője elérte a 100–150 métert.

1978-ban a Május 1. (1 Mai) bánya elárasztásával véget ért a föld alatti sóbányászat. A sót ezután oldással, sósvízként, fúrt kutakon keresztül nyerték, ezt a módszert Marosújváron 1952 óta alkalmazták. A talaj azóta sem nyugodott meg teljesen: 2010 decemberében egy újabb beszakadás egy szupermarketet nyelt el a városban, a kráter pedig megtelt sós vízzel.

A Solvay szódagyár

A só az ipart is idehozta. 1894 és 1896 között a belga Solvay & Cie szódagyárat épített Marosújváron; 1948 után államosították, 2010-ben bezárt. Érdekes adalék: a gyulafehérvári Ziarul Unirea szerint Románia első villanyfényes futballmérkőzését 1936. augusztus 30-án játszották a Solvay-stadionban.

Lehet fürödni a sós tavakban?

A városközpont sós tavai valójában elárasztott bányák és beszakadásos kráterek. Különleges látványt nyújtanak, de nem strandok. A marosújvári tanulmányok instabilnak írják le a környező talajt, a helyi sajtó a tóba omló partokról is beszámolt, a 2010-es krátert pedig bekerítették és őrizték. Javasoljuk, hogy messziről nézzék meg őket, és ne menjenek a vízbe.

Aki sós vízben szeretne lebegni, annak az alábbi fürdő a jó választás.

A marosújvári sósfürdő

A Băile Sărate komplexum (Fabricii utca 12.) 2023 első felében nyílt meg, a város és Fehér Megye Tanácsa közös beruházásaként. Fedett és szabadtéri medencéi vannak édes és sós vízzel, és az első évben naponta átlagosan több mint 1000 látogatója volt. Nyitvatartás, árak és tanácsok a zsúfolt napokra külön útmutatónkban: a marosújvári sósfürdő.

A marosújvári kastély: a Mikó–Teleki-kastély Felsőmarosújváron

A kastély a város legértékesebb műemléke. A „Teleky-kastély együttese” szerepel a romániai műemlékjegyzékben (kód: AB-II-a-B-00380), 13–19. századi datálással.

A kastély története röviden

• 1290: az oklevelek itt egy „új várat” (castrum novum) említenek.
• 1581: a birtok Gálfi Jánoshoz kerül, aki a 16. század végén megerősített reneszánsz kastélyt építtet. Ebből egy ötszögű bástya maradt meg, ma egy magánudvarban.
• 1742: Mikes István barokk stílusban építteti át. A barokk kastélyt 1848 októberében Simion Prodan csapatai elpusztítják.
• 1854–1862: gróf Mikó Imre, az Erdélyi Múzeum-Egyesület egyik alapítója, megveszi a birtokot, és 1856 és 1862 között neogótikus stílusban újjáépítteti a kastélyt, Kagerbauer Antal kolozsvári építész tervei szerint.
• 1876 után: a birtok gróf Teleki Ádámra száll, innen a kettős név: Mikó–Teleki.
• 1949 után: a kastélyt államosítják, a termelőszövetkezet használja; a park eltűnik, a melléképületeket lebontják.

A kastély ma

A kastélyt visszaadták a Teleki család örököseinek, jelenleg osztatlan közös tulajdonban van. Üres, ablakai és ajtói hiányoznak, több helyiségben leszakadt a mennyezet, a tető is sérült. Látogatásra nincs berendezve, ezért csak kívülről, az utcáról tekinthető meg. A pár perces út így is megéri: a neogótikus épület sokat elárul arról a gazdagságról, amelyet egykor a só hozott ide.

Ugyanehhez a műemlékegyütteshez tartozik egy 1296-ra datált római katolikus kápolna is, amelynek romjai maradtak meg.

Templomok és más műemlékek

A műemlékjegyzékben szerepel a Nicolae Iorga utca 16. szám alatti római katolikus templom is (kód: AB-II-m-B-00257). A források nem egyeznek az építés évében, ezért itt nem adunk meg évszámot. A tavak felé menet az utcáról megnézhetik.

A város területén van a csongvai régészeti lelőhely is, újkőkori, bronzkori, hallstatti és népvándorlás kori településnyomokkal, szintén műemlékként nyilvántartva. Látogatásra nincs kialakítva.

A Maros és séták a városban

Marosújvár a Maros völgyében, mintegy 265 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, háta mögött a Dealul Banța nevű dombbal. A folyó évszázadokon át vitte el a sót, és ugyanez a folyó öntötte el a bányákat, így egy megálló a parton kerek egésszé teszi a történetet. Egy kényelmes séta a sós tavaktól a kastélyig nagyjából egy óra alatt megmutatja a bányászat és az ipar nyomait meg a völgy tájképét. Igazi túrához a legközelebbi cél a Tordai-hasadék, kb. 37 percre.

Látnivalók félórányi autóútra

• Magyarcsesztve (Cisteiu de Mureș, kb. 4 perc autóval a Casa Steluțától): 18. századi, országos jelentőségű műemlékként nyilvántartott Szent Arkangyalok fatemplom és a szintén műemlék Mikes-kastély romjai.
• Székelyföldvár (Războieni-Cetate, kb. 10 perc): a római korban itt állomásozott az ala I Batavorum, egy kb. 1000 fős lovascsapat. A tábor régészeti lelőhely, a terepen alig látszik belőle valami; a leleteket a gyulafehérvári Egyesülés Nemzeti Múzeumában mutatták be.
• A nagyenyedi vár (Aiud, kb. 24 km, 27 perc): középkori vár Nagyenyed központjában, várfallal és tornyokkal, belül a gótikus református templommal és az evangélikus templommal.

Kicsit messzebb, 35 percre van a tordai sóbánya. Ha gyerekekkel érkeznek, kétnapos programot is összeállítottunk: hétvége gyerekekkel. Minden környékbeli útmutatónk a Környék oldalon található.

Szállás Marosújváron: Casa Steluța

Ha nyugodtan szeretnék felfedezni a várost, megszállhatnak a Casa Steluțában, a Câmpului utca 4. szám alatt, Csongván (Uioara de Jos). A házat egészben, egyetlen csoportnak adjuk ki, így csak az Önöké:

• 2 hálószoba (mindegyik 2 felnőttnek és 1 gyereknek; legfeljebb 4 felnőtt és 2 gyerek) és 2 zuhanyzós fürdőszoba;
• teljesen felszerelt konyha, fedett, pergolás terasz 6 személyes asztallal, grill és füves kert;
• parkolás az udvarban, Wi-Fi, TV, klíma, fűtés (radiátorok és cserépkályhák), ágynemű és törölköző az árban.

Az egész ház ára vasárnaptól csütörtökig éjszakánként 400 lej, péntek és szombat éjszakára 500 lej. Legalább 5 egymást követő éjszakától 10% kedvezmény jár, nyugdíjasoknak 30%, és a kedvezmények összeadódnak. Ünnepekkor az árak eltérhetnek. Bejelentkezés 15:00-tól, kijelentkezés 11:00-ig; háziállatot nem fogadunk.

Foglalni csak telefonon vagy WhatsAppon lehet: +40 743 668 009. Részletek a foglalási oldalon.